Navigácia

Aktuálne počasie

dnes, nedeľa 25. 6. 2017
30 °C 18 °C
pondelok 26. 6. 26/17 °C
utorok 27. 6. 32/20 °C

Fotogaléria

Náhodný výber z galérie

Náhodný výber z galérie

Dátum a čas

Dnes je pondelok, 26.6.2017, 0:25:50

Obsah

Geszte község története

 

Nyitrageszte, vagy Geszte ( szlovákul  Hosťová, németül Gesste﴿ a Nyitrai járásban fekszik, a Pilis- ﴾ hagyományosan Pelis vagy Mál ﴿ hegy alatt, mely a Tribecs- hegység előhegye.

  A községet már a legrégebbi időktől Gesztének nevezték. Első említése 1232-ből ismert, ekkor mint Guesta szerepelt, majd 1274-ben Guezte néven emlitették a latin kútfők.

  Gergelyi Ottmar közlése szerint Gesztét először 1156-ban említették, mint plébániával rendelkező települést. Az adott évben Márton esztergomi érsek II. Géza beleegyezésével 70 község tizedét adományozta az esztergomi káptalannak, de az eredeti okirat szövegében nem szerepel Geszte község.

  Az első minden kétséget kizáróan hiteles utalás 1232-ben született, és a recens irodalmi források is ezt tartják számon, hozzátéve, hogy itt királyi halászok éltek. II. András, Thoma prépost és az esztergomi érseki káptalan okiratából kiderül, hogy Gesztét a király udvarnokai lakták, akik neki tizedet fizettek.

  IV. László 1274. február 10-én Geszte ﴾Guezte﴿  nevű birtokát annak tartozékaival, három ekealjnyi és ugyanannyi portával Bened fiának, Beesnek adományozta. Az ajándékozást a hősi szolgálataival érdemelte ki, melyeket a csehek által ostromolt Detre váránál nyújtott. A fennmaradt okiratból kiderül,hogy Gesztét a király hálóhordozói,halászai lakták.

  1644. március 23-án Pogrányt, Gesztét, Alsóbodokot és egy további ismeretlen községet a török felégette , lakosait részben elpusztította, és akit elfogtak, azt Esztergomba hurcolták rabszolgának. Ez Geszte történetének egyik legszomorúbb dátuma.

  Az adóbehajtás tételes jegyzékéből kiderül, hogy a községben elsősorban gabonát és szőlőt termesztettek, foglalkoztak állattenyésztéssel, kisebb jelentősége volt a méhészetnek és fakitermelésnek. 1664 tavaszán sikerült a törököt végleg kiverni a környékről.

  A község legértékesebb műemléke a Szentháromság római katolikus templom. Elődje, a 13-15. századi gótikus kápolna nem maradt fenn, a ma is álló templom 1734-36ban épült Jeszenszky Anna kezdeményezésére. Hiányzó tornyát száz évvel később, 1834-ben építették. Ekkor került ide a templom egyik jelentős műkincse: az akkor már 600 éves harang a gímesi várból.

 1849-ben Gesztét is elérte a nagy kolerajárvány. Kíméletlenül szedte áldozatait és ebben az évben 26-an hunytak el. Mint Virt István zoboraljai gyűjtéseiből ismeretes, ezen a vidéken a kolerában elhalálozott áldozatokat a temető egy félreeső, erre a célra fenntartott részén temették el.

  1919. augusztus 20-iki népszámlálás szerint Gesztének 335 lakosa volt ebből 331 vallotta magát magyarnak, 3 volt a németek száma és volt már egy cseh-szlovak nemzetiségű.  323 római katolikus mellett 12 zsidó élt. A pogrányi plébániához és közjegyzőhöz tartoztak.

A legközelebbi táviróállomás Nagylapáson, a legközelebbi vasútállomás és rendőrség Nyitrán volt. A két világháború között nemcsak az elnemzetietlenítő politika, hanem a gazdasági krízis  is sújtotta a népet. Nagy volt a munkanélküliség és magasak az árak.

  1950-ben újra megnyílhatott a magyar tannyelvű iskola. 1958-ban megalakult a helyi egységes földműves szövetkezet. A hetvenes évek közepén Gesztét közigazgatásilag összevonták Pográny községgel. 1980-ban Pogránynak és Gesztének együtt 1693 lakosa volt, ebből  1067 magyar. A nagyhatalmi politikai feszültségek feloldása után 1989-ben megérett a helyzet az új demokratikus eszmék győzelmére. Megszűnt a központi  parancsosztogatás és Geszte újra önállósulhatott. A polgármester Gál Erzsébet lett, az alpolgármester Brath Gábor.

1991-ben  Geszte összlakossága 402 fő, ebből 371 magyar, 31 szlovák. A község jelenlegi polgármestere Brath Miroslav Ing.

  Geszte gazdag népi hagyományokban, hires a helyi folklórcsoport. Külön kiemeljük a téli és tavaszi ünnepköröket, melyek mozzanatai számos értékes, archaikus népi elemeket hívnak életre egy letűntnek hitt korból. Festői környezete és csendes, romantikus szőlőhegyi pincéi számos lehetőséget biztosítanak az ide érkező látogatók számára, akik az üdítő nyugalmat keresik. A természetbúvárok is ritka védett növényekre és állatfajokra találnak a hegy rétjein